Tápegység javítás és szerviz, táp szervíz

Laptop, notebook, PC, számítógép, barabone, LCD TFT CRT és Plasma monitor, szünetmentes tápegység javítás és szervíz

  • Nem beszerezhető a tápegysége?

  • Megéri javítani, mert minőségi, drága táp?

  • Itech szerviz elerhetőségHívj minket bizalommal: Elérhetőség | Árajánlat

Mielőtt vásárolnánk

Mindig nézzünk utána, hogy jó minőségű, védelmekkel ellátott tápot tudjunk vásárolni! Nem kívánom különösebben ecsetleni a védelmek jelenlétének fontosságát. Az a lényeg, hogy a rossz minőségű, védelmek nélküli tápok élet és vagyonvédelmi szempontból kerülendőek! Az ilyen készülékek általában nem képesek leadni a rájuk írt teljesítményt, és az instabilitásuk (pl.: feszültségtartásnál) miatt nagyon komoly károkat tudnak okozni.

Néhány ajánlott, jó minőségű, védelmekkel ellátott, hivatalosan Magyarországon is kapható tápegység megtalálható a következő weboldalon egy táblázatba rendezve:

http://jotapok.atw.hu/

Táp javítás

Milyen a jó táp?
A leggyakoribb kérdés talán. Jó táp az, amelyik:
-Megfelelően védi kimeneteit az ott esetlegesen fellépő, a gép alkatrészeit és felhasználóját veszélyeztető mértékű feszültségek ellen.
-Megfelelően védett mind a hálózat, mind a terhelés, mind a belső oldaláról jelentkező események ellen.
-Képes ellátni a számítógép alkatrészeit megfelelő minőségű tápfeszültséggel, mindenféle terhelési viszonyban.
-Képes elegendő tartalékkal elviselni extrém helyzeteket.
-Tartósan, megbízhatóan működik.
-Ergonómiai és környezetvédelmi szempontoknak megfelel.

A teljesítmény a következő lépcső. Itt máris célszerű változtatni a stratégián. A tápokat manapság is szokás a teljesítményük alapján választani, holott ez helytelen. mindig az ágankénti terhelhetőségek a fontosabb szempontok, s csak ezután jön a maximálisan kivehető teljesítmény. Ez főleg manapság lényeges, mikor a tápok terhelési viszonya erősen elmozdult a 12V irányába és ezzel együtt sok olyan nagyteljesítményű táp kapható, mely 12V-os ágán meglehetősen gyenge.

Fogyasztásról

Egy asztali számítógépben a processzor és a videokártya a két legnagyobb fogyasztó, melyek a 12V-os ágát terhelik le a tápegységnek., tehát a 12V-os ág teljesítménye nagyon lényeges.

A processzorok fogyasztásának itt nézhettek utána:
- Intel
- AMD

A videokártyák fogyasztásának kiderítése kicsit bonyolultabb, de adok némi segítséget. Egy kiváló angol nyelvű tesztoldalon nagyon pontos adatok vannak az újabb VGA-k étvágyáról. Az oldal neve Techpowerup.

A 3,3 és 5V terhelhetősége majdhogynem másodlagossá vált, a legtöbb esetben nem igényel különösebb törődést ez az érték, általánosan 15-20A és 120W közös terhelhetőség bőségesen elegendő, míg a pár éves, főként AMD alapú lapok esetében nem árt jóval erősebb 5V-os ág és egyes alaplapok megemlítik a 3,3V iránti magas áramigényüket is. A 12V-os ágon vett terhelhetőségre nincs pontos adat, ez nagyon széleskrűen változik.
Itt érdemes megemlíteni a több 12V-os ággal rendelkező tápokat. Marketing szempontjából hangzatos érvelés, hogy stabilabb, tisztább a feszültség ezzel a megoldással, ami főleg a CPU tuningolhatóságának tesz jót. Nos, nem nagyonemo&:) endemo . Az ATX szabvány egyik sarkalatos pontja, hogy az egy ágon kivett maximális, áramkorláttal védett teljesítmény nem haladhatja meg a 240W-ot. Ez 12V-on 20A maximált áramerősség. A manapság elterjedt tápok ennél jóval többet is tudhatnak, a megoldás a 12V két, különálló áramkorláttal ellátott ágra történő felosztása. Ettől a két feszültség még egy tőről fakad, azonos szabályozással (ez alól kivétel a nagyon profi szervertápok területe, ahol valóban egyedi szabályozás van minden ágon), ráadásul a 2 12V-os ág terhelhetősége általában nem adható össze, egy közös maximumuk van (csakúgy, mint a 3,3 és 5V-os ágaknak is).
A teljesítmény ezután már érdekesen alakul, ugyanis a legtöbb mai konfiguráció még a 200W-ot is alulmúlja, ami itt szempont, hogy a nagyobb teljesítményű táp valószínűleg erősebben terhelhető ágakat hoz magával, így a különféle terheltségi viszonyokra jobban tud reagálni a táp (emiatt van az is, hogy az egyszerűen összegzett, ágankénti értékek a ráírthoz képest magasabb teljesítményt adnak). Az extrém helyzetekre ezzel együtt nem árt némi tartalék, azonban nagyon nem szükséges elrugaszkodni: Egy minőségi tápegység a ráírt teljeítmény akár 150%-át is képes nyújtani szükséges esetben.

Tápegység stabiltásról

A mikroprocesszorok működésükhez stabil, ingadozásmentes áramellátást igényelnek, a számítógépek sem kivételek ez alól. Sajnos az utóbbi időben a hardverek áramigénye jelentősen megnőtt, s mint már írtam az a gond, hogy ez az áramigény lökésszerűen keletkezik. Az olcsó tápból egyszerűen hiányoznak azok az alkatrészek, amelyek ezt a stabilitást szolgáltatni tudnák. Az okát már leírtam; költséghatékonyság. A márkás tápok stabilitásának ára van. Ez többlet alkatrészeket jelent, ami sajnos meg is drágítja az előállításukat, no meg lényegesen megnövelik a súlyukat. A számítógép működéséhez többféle feszültséget igényel a táptól. Nagyon fontos követelmény például az is, hogy az egyik ág extrém terhelése - pl. több meghajtó egyszerre történő inditása (DVD, CD írás) vagy a videokártya hirtelen áramfelvétele (valami meredek 3D, füsttel keverve) vagy akár a processzorterhelés megugrása (DVD rip) - ne okozzon a másik ágban ingadozást. A gagyi tápok ezen a téren a leggyengébbek, a működési hibák szinte mindig visszavezethetők a korábban tárgyaltakra. Az igazsághoz azért hozzátartozik, hogy szinte minden egyes számítógép-részegységnek saját tápellátását szabályozó áramköre van, tehát a korábban leírtak bizony ezeknél a szabályozó áramköröknél is igazak. (Az biztosan mindenki tudja, hogy pl. azonos típusú videókártya és videókártya között is milyen minőségi különbségek lehetnek, attól függően, hogy milyen gyártótól érkeznek.)

A tápfeszültségek papíron vett stabilitásának alakulása nem túl lényeges szempont. Ismét sok helyütt szeretik reklámozni minél pontosabb feszültségekkel a tápegységet. Erre csak azt tudom reagálni, hogy a logikai áramkörök tápfeszültséggel szembeni tűrése +-5(10)%-ot jelent, vagyis ezen értékek között működésük garantált. Ennél többet a táptól sem várhatunk el, tartsa feszültségeit tűrésen belül, ez a lényeg. A pontos értékek azért sem mérvadóak, mert az egyes ágak szabályozása nagyban hat egymásra (illetve közös), így a különféle konfigurációk eltérő viszonyokat állítanak be, ami nem hiba, hanem egyedi állapot. Ennél sokkal érdekesebb egy oszcilloszkópos vizsgálat eredménye, ahol az ágankénti zaj jellemzően lazán túllépi a szélsőértékeket, de sajnos ezeket a méréseket nyilvánvaló okokból kevesen végzik el és még kevesebben teszik közzé.
A -5V kérdése: Sok helyütt felmerül az utóbbi időben a -5V-os ág hiánya és hatása. Nincs általános recept, a puding próbája az evés. A legtöbb mai és 2003 után gyártott alaplapnak nincs szüksége erre az ágra és amennyiben hibátlanul elindul a gép, a BIOS -5V-ra utaló figyelmeztetését leszámítva nincs negatív ráhatása.

Tápegység tartósság

A lassú fordulaton szellőztető, nem minőségi alkatrészekből felépülő tápegységtől nem lehet hosszú élettartamot várni, de a hőterhelés minőségibb kondenzátorokat is kiszárít hamar. Az alkalmazási területnek megfelelően érdemes válogatni. Minőségi kondikakl sajnos manapság kevés tápot szerelnek (itt az 5000 óránál hosszabb élettartamú típusokra gondolok).

Ergonómia-zaj, hűtés, csatlakozások, PFC. A PFC megvalósítása sose legyen szempont, az aktív jobb hatásfokkal dolgozik, de bonyolult elektronika, így a meghibásodása valószínűbb, mint a passzívé. Környezetvédelmi okokból ajánlott megoldás, a táp minőségét nem befolyásolja, az aktív viszont rendszerint szélesebb bemeneti feszültségtartományt hoz magával.
A ventilátor, ha alulról szív, egyrészt jó, mert közvetlen huzatot teremt a proci körül, másrészt rossz, mert a táp alaktrészeit fokozott hőterhelésnek teszi ki. Ilyen esetekben célszerű alkalmazni a proci melletti, házból kifelé szívó ventilátort. A zajra ez is hatással van: A hűvösebb huzatban a táp ventilátora lassabban, csendesebben járhat. A passzív megoldások mellé feltétlenül ajánlott alternatív szellőztetés.
A manapság terjedő Easycon megoldás nem rossz dolog, de érdemes gondolni arra, hogy plusz egy csatlakozó, plusz egy kontaktus, ami meghibásodhat, öregedhet.

Tápegységek elhalása -okai - következményei

A hagyományos megoldás volt ugye a sima transzformátoros-egyenirányítós-pufferelõs megoldás, ami megbízható, kicsi az alkatrészigénye, egyszerû a felépítése. Viszont a trafó miatt drága: Sok vas, sok réz. És ráadásul a hatásfoka sem a legjobb, vasveszteség, rézveszteség lép fel, a többnyire lineáris szabályzás pedig szintén rossz hatásfokú, nagy és nehezen árnyékolható teret szór. A trafó méretezésének egyik kulcskérdése a frekvencia, ugyanis adott teljesítmény átviteléhez a frekvencia reciprokával arányosan kisebb keresztmetszetû vasmag szükséges és így kevesebb réz is szükséges, kisebbek lesznek a veszteségek. A magasabb frekit elõ kell állítani, ehhez a 230V-ot egyenirányítani szükséges, majd ismét elõállítani egy váltakozó feszültséget belõle. Szinuszos jel elõállítása esetén viszont jelentékeny veszteségekkel lehet számolni és a kacsolástechnika sem olyan egyszerû, ezért a tekercs viselkedésének sajátosságaival együtt a kapcsolóüzemû megoldás eredményezi a jelenleg ismert legjobb hatásfokot és viszonylag egyszerû megoldás is egyben, a költsége meg sokkal kisebb. Körülbelül emiatt kapcsolóüzemûek a tápok. A megbízhatóságuk pedig nagyban függ az alkalmazott félvezetõktõl, a hálózat hatásait pedig a sima transzormátoros megoldás bizony ugyanúgy megsínyli, ha az akkora mértékû.-A biztosíték szerepe szabványi, tûzvédelmi okokból lényeges, körülbelül egyetlen üvegcsöves biztosíték sem képes egy PC-tápban alkalmazott félvezetõt megvédeni, ha azon ilyen anomláia lép fel. A félvezetõket ezért aktívan védik, külön áramkör figyeli a rajtuk folyó áramot, illetve a nyitófeszültségük alakulását.-A kapcsolóüzemért felelõs félvezetõk elhalálozása nem jelenti a hálózati fesz galvanikus csatlakozását a kimenetre! A PC-tápban lévõ trafó primer oldalán ugyanúgy az egyenirányított és szaggatott hálózati fesz van, mint a hagyományos esetben, itt az átütési szilárdság kritikus pont, de ezzel nagyon ritkán van gond (szerencsére!)(és van galvanikus elválasztás a kapcsolóüzemû trafóban) a gond a félvezetõ elhalásakor hirtelen megugró (megmaradó) áram, aminek köszönhetõen jóval nagyobb fluxusváltozás következik be, jóval magasabb és ekkor a szabályzókör által már nem kontrollálható feszültséget eredményezve. A hagyományos megoldás is képes átütni és kontrollálatlanul magasabb feszt eredményezni (amit viszont a szabályzás, ami ettõl független, le tud nyelni egy szintig), tehát nem igaz, hogy ettõl a hibától mentes az a megoldás.-Stabilitás: Megintcsak az van, hogy a pufikondik mérete (kapacitása) a frekvenciával, amit le kell nyelniük, fordítottan arányos. tehát belefér a kellõ kapacitás, ez sosem volt probléma, ha nem spórolták ki! Az már igen, hogyha a kimeneti PI-szûrõtag tekercsét hagyják el, mert ekkor jelentõs zajtermék maradhat vissza a kimeneten. A pillanatnyi terhelési csúcsokat ezek a tápok jellemzõen nagyon jól és nagyon gyorsan kezelik az aktív szabályozás és a magas mûködési frekvencia miatt. Az egyes ágak stabilitása pedig csak a róluk közvetlen mûködõ alkatrészeknél (motorvezérlõ, TTL-áramkörök) okoz mûködési hibát, a CPU, VGA és kb. majdnem az összes, bonyolultabb egység saját, kapcsolóüzemû, olykor lineáris szabályzóval bír, amelyek nagymértékben érzéketlenek a nagyobb ingadozásokra is, ha jól körbe vannak építve.-

Tápegység - kondenzátor - minőség ( 5-7000 órás Rubycon, Nippon kondik )

Sajnos a márkás tápokban is gagyi kondik vannak. 5-7000 órás Rubycon, Nippon kondikkal elvétve találkozom csak, és jellemzõen nem a tömegtermékekben, hanem kisszériás SFX, vagy speciális tápokban :-( .

NEM ajánlott vételek, veszélyes tápok

 

didyman veszélyes táp listája:

Mercury
Skyhawk
KME
Eagle
Trust
L&C technologies
Acorp/JNC/Vargáné és tsa
Codegen/Display/Sowah (a nagyon régieket kivéve, illetve az újabb szériákban már előfordul korrektebb belvilág is, de a minőségük továbbra is szór, a ráírt adatok pedig mesébe illőek! P-3-as gépekhez még éppen ajánlható megoldás)
Eurocase/EC
Colorsit
Gaba (az SFX-eket kivéve)
Gembird
Mustang
Huntkey (egyes esetekben normális belsővel is előfordul)
Modecom (Valószínűleg hamisítvány, nagyon könnyű verziók!!! Amin szerepel az FSP logó/felirat az jó!!!)
Coolink APxxxDX széria 450W alatt
Volcano
Q-Tec
Macron/DTK/Azona
UTT
Comador (Hequila kiegészítése)
HKC (bambano kiegészítése)
M-Tech /bartucc kieg./
Deer /bartucc kieg./

Chieftec 410-212 (szériahibás készenléti kör, gépre nem veszélyes)
Coolink APxxxX széria (gyenge készenléti kör, kondenzátorok)
Thermaltake sorozat sok, korábbi tagja
Chieftec régi (HPC főleg) szériái, ahol meleg környezetben vannak
Azona (''pille'' széria)

14adam: nem ajánlott tápjai:
Solarmax
Tax
Maxima
Uni Power

MMIX nem ajánlott tápjai:
21xgx
A-Power
A-TOP
Achieve
Advance
AGI
Allied
AN
Antler
Apex *SL model numbers are acceptable low quality
Ark
Arrow
ATADC
Atrix
Auriga
Austin
Award
Bestec
Blue Star
Broadway Com Corp
Casedge
Chiefman
Chiefmax
Clipper Pro
ColorsIT
Crystal
Cyberzone
Dalco
Delta Power (ez egy másik Delta)
Demon
Devanni
Diablotek
Dragon
Duro
EagleTech
Echostar
EverPower
Eye-T
Ezcool
Foxlink
FRD
Frontier
Future Power
Gembird
GenMax
Goldenfield
Great Wall
Green
Greenline
Hairong
Hegen
Hercules
Honli
Hyena
JPAC Computer
JSP-Tech
JustPC
Key Mouse
King Star
Leadman
Lead Power
Logic
Linkworld
Logisys
LPSW
MasterPower
Meico
Mercury
MorningStar
Novia
Okia
Olympic
Omega
Omni
Powmax
Powork
Power Age
Power-Up
PowerKing
PowerMagic
Powerstar
Powertec
Powertek
Premier
Prudent Way
Pyramid
QMax
Qtec *not to be confused with Qtech
Rainbow
Rasurbo
RexPower
Rexus
Ritmo
Rite Star
Real PC Power
Rhycom
Robanton
Scorpions
Shaw
skyhawk
Supercase
Suntek
Sun Pro
T.C.Star
TigerPro
Titan
TMP-ANS
Tsunami
Turbo
Turbolink
US-Can
Viomax
Viotek
VIP
Vogue
WT
X-treme

Ajánlott tápok

Chieftec
Enermax/Superflower (Az újabb Superflower-ek sajnos már nem a legendás Enermax belsőre épülnek, még nincs róluk egybehangzó adat)
FSP/Fortron Source/Sparkle/SPI/Zalman
Foxconn (FSP)
Dell
Delta
High Power/HPC
Hiper Power/Hiper
Everpower
Enhance Power
IMBP (HPC)
Antec
Casetek
Macron/DTK/Azona (csak a régi, 2-3 éves darabok, újabban úgy tűnik, a Macron ismét megtanul tápegységet gyártani)
Ultra Power
Coolink 450W-tól felfelé
Cooler Master
Tagan/Revoltec (a hűtésének vannak komoly hiányosságai, az idő mondja meg, mennyire)
Aerocool
Modecom (FSP belsővel, jelezve van rajta!)
Hipro
Seasonic
Q-technology/Q-Tech (NEM összekeverendő a Q-Tec-kel!!!)
Nexus
Vantec
Vörös Csillag MGTSz

OEM-ek (címkézik őket): Acbel, Lite-On, Astech, Samsung, Sanken, Sparkle Power, EMKE

Az aktív PFC és a szünetmentes tápok kapcsolata


Az utóbbi időben meglehetősen gyakori jelenséggé vált bizonyos, főleg Chieftec GPS sorozatú tápegységek beszerelését követően kialakuló anomáliák, melyek során a tápegység előtt található szüetmentes tápegység váratlanul, túlterhelést jelezve lekapcsol, illetve bizonytalanná válik, holott a túlterhelést sem a konfiguráció és olykor a tápegység maximális teljesítményleadása (az ebből visszavezethető teljesítményfelvétele) sem indolokolja.
A probléma háttere leegyszerűsítve a következő:
A manapság uniós szinten kötelező, a tápegységek által keltett elektronikus zaj csökkentésére és terhelési viszonyának javítására szolgáló aktív PFC (PFC: Teljesítménytényező-javítás, valójában ennél többről van szó, egyúttal csökkentik a zajterméket, ami a hálózatba visszakerül a táp működéséből kifolyólag, valamint szélesíti a bemeneti feszültség tartományát) szinte minden tápegységben beépítésre kerül. Ez a viszonylag bonyolult elektronika kifejezetten a manapság mindenütt használt, szinusz jellel leírható hálózatra van tervezve. A szünetmentes tápegységek közül főleg az alsóbb és sok középkategóriás modell akkumulátoros üzeme során a szinuszos jel bonyolultabb előállítása helyett vagy közelített szinuszt, vagy négyszögjelet támogat a kimenetén, mely a rá csatlakoztatott, legtöbb elektronika számára semmi problémát nem jelent, ellenben egyes tápegységekben az aktív PFC működési sajátosságaiból fakadóan gondba kerül: Leegyszerűsítve, a számítógép tápegysége terheltségétől függetlenül a szünetmentes tápegységet periodikusan túlvezérli. Emiatt a szünetmentes tápegység le is kapcsolhat, illetve nagyon szélsőséges esetben károsodhat is. A kialakuló terhelési viszony nem feltétlenül hosszú üzemet jelent, egy önteszt, vagy pillanatnyi ingadozás során történő átkapcsolás is elegendő lehet az addig teljesen tünetmentes működés felborulásához. A problémát az APC szünetmentes tápegységek kapcsán a Chieftec elismerte és az aktív PFC-vel szerelt, GPS sorozatú modelleknél erre igyekszik felhívni a vásárló figyelmét. A probléma megoldása olyan szünetmentes tápegység alkalmazása, mely akkumulátoros üzemekor is szinuszos jelet szolgáltat. Sajnos ezek a szünetmentes tápegységek legtöbbször nem az olcsó kategóriát képviselik, az APC esetén a SMART UPS sorozat tagjai jellemzően szinuszos kimenetűek a legkisebb modellek kivételével (sorozatfüggő).


Forrás:


http://forum.hwsw.hu/

http://forum.techcorner.hu

http://logout.hu/cikk/tapajanlo_2011/mielott_vasarolnank.html

http://jotapok.atw.hu/

http://prohardver.hu/tema/melyik_tapegyseget_vegyem/hsz_1-50.html